Első mese: Kert a város szélén

 

Beszélgetés Kaposvár város főkertészével, Remeczki Ritával

Csodás kertem: Remeczki Rita 2021. év májusától Kaposvár város főkertésze. Vele fogok beszélgetni a főkertészi feladatokról, a városi zöldfelületekről, a klímaváltozásra adható válaszokról.

Nagyon szép pályafutásod van, az, hogy főkertész lettél, mintegy megkoronázza.  De menjünk vissza kicsit az időben

 

Remeczki Rita: Amikor én az egyetemre jártam, más volt a rendszer, jobban elkülönültek a nagy tanszékek, mint  a környezet és természetvédelem, a tájrendezés és területfejlesztés, a harmadik a kertépítő és  kerttervezés. Bár kerttervezés felé szerettem volna menni, de a tájrendezés és területfejlesztés szakirányon kötöttem ki, utána mégis a kerttervezésben helyezkedtem el. És most   térek vissza oda, ahol anno az egyetemen kezdtem, hiszen településszinten, táji léptékben kell gondolkodni.

Az, hogy főkertész lehetek, valóban mintegy megkoronázása az eddigi pályafutásomnak, ráadásul pont a születésnapomon láttam meg a hirdetést és jelentkeztem a pályázatra.

 

Csodás kertem:Amíg hozzád tartottam, gondolkodtam rajta, hogy vajon én tudom-e, mi a főkertész feladata, és azt hiszem, nem tudnám megfogalmazni.

 

Remeczki Rita:  Településszinten kell egy embernek lenni, aki képviseli a zöldfelületeket, a zöldfelületgazdálkodásnak az irányítója. Olyan mennyiségű zöldfelületről beszélünk, aminek van szabályozási, költségvetési, tervezési részei. A főkertésznek ilyen léptékben kell gondolkodnia, az ő feladata egy hosszú távú stratégia felállítása, és ezeket kellene képviselnie, akár a szabályozási tervmódosításban, rendeletekben, nagyobb projektekben. Maga a főkertészi munka alapvetően nemcsak egy fenntartási feladat akkor sem, ha éves szinten a feladatok nagy része fenntartási problémák megoldása, mert ez  utóbbi nem egyszemélyes feladat, azt csakis csapatban lehet végezni, szakemberek bevonásával. Integráló és összefogó szerep kell, hogy legyen a főkertészé, hiszen ő személyében hosszú távú stratégiát képvisel. Nyilván ez akkor működik, ha ezt el is fogadják, a főépítész, a vezetés, a különböző önkormányzati intézmények, a települési közműszolgáltatók, hiszen ahhoz, hogy tényleg tudjon érdekérvényesíteni, ahhoz ott kell lenni, jelen kell lenni.

 

Csodás kertem: Említetted, hogy a városi zöldvagyont nyilván kell tartani

Remeczki Rita: Zajlik a városi zöldvagyon felvitele térinformatikai rendszerbe, ami egyébként nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is. Ugyanakkor nem egyszerű dolog, gondoljunk bele, kb. 1,5 millió négyzetméternyi zöldfelületről beszélünk. Ebben az évben közel 400 fát ültettünk, ezek fölkerülnek ebbe az adatbázisba, és hacsak minden évben az új fák kerülnek föl, az már egy gyarapodó ismeret és adatbázis. Hiszen a zöldvagyonnal  gazdálkodni kell,és  akkor tudsz gazdálkodni, ha tudod mid van, mennyid van, milyen állapotban van, milyen minőségben van,  ahhoz képest látod az elmozdulást.Ez  azért is fontos, mert ezek az információk nem a főkertész személyéhez kötődnek,   ez az ismeret közvagyon, és akkor is rendelkezésre kell állnia, ha cserélődik a főkertész személye. Ez is a hosszútávú gondolkodás része. A térinformatikai rendszer tökéletesen alkalmas erre, lehet látni a mennyiségeket, a területi elhelyezkedéseket, minőségi adatokat, ez a jövő.

A település olyan, mint egy 3D-s puzzle. Az építészeti elemek, a szabályozás, a közművek, infrastuktúrák is egy-egy réteg, vagyis  többrétegű a település, aminek egyik rétege a zöldfelület.  Azt, hogy egy zöldfelülettel mit lehet kezdeni, milyen adottságai vannak, azt nem lehet enélkül nézni. Hogy egy példát mondjak: látom, hogy itt zöldfelület van, ahova szeretnék fát ültetni, de esetleg tele van közművel, akkor ez a lehetőségem erősen bekorlátozott. Ezeket a rétegeket látni kell. De fordítva is igaz. Egy közműtervezőnek is látnia kell, hogy ott milyen zöldfelületi elemek vannak, vannak-e természeti értékek, milyen zöldfelület-fejlesztési elképzelések, védelmi szabályok vonatkoznak rá, a beruházás után milyen helyreállítási kötelezettségei vannak stb.. A zöldfelület ráadásul idővel jelentősen változik, ami jellegéből adódóan természetes, velejáró folyamat, és ismerve ezeket a folyamatokat kell tudni időben is tervezni.

 

Csodás kertem: Ezért lenne fontos összedolgoznotok egy-egy projektnél, hogy mindenki tudjon a másik munkájáról vagy terveiről. Ebbe a térinformatikai rendszerbe bekerülnek a meglevő nagy fák is?

 

Remeczki Rita:  Fölvittünk egy régi adatbázist, egy régi közmű alaptérkép alapján. Ez közel fedi a valóságot a belterületi részen. Belső részeknél az utcák, fasorok esetében nagyjából valósak, frissíteni, ellenőrizni kell. A térinformatikai rendszerben minden egyes objektum jellegű elemhez minőségi adatokat is be lehet vinni: fafaj, fakorona átmérő, famagasság, törzsátmérő, ezek állapota, ültetés éve/fa kora, és mindezek alapján a faérték is. A MATE-val kötöttünk egy együttműködési megállapodást, ami alapján egyetemi gyakorlat keretében szeretnénkmajd ezeket az adatokat fölvinni a rendszerbe és különböző vizsgálatokat, elemzéseket végezni, így már érdemben lehet a jövőbeli zöldfelületi fejlesztéseket tervezni települési szinten.

 

Csodás kertem: Csak kíváncsiságból kérdezem,  ha egy-egy fának az értékét megbecsülték, akkor ezt számon lehet kérni a későbbiek folyamán, például ha a fa sérül egy-egy építkezés folyamán?

 

Remeczki Rita: Ez lenne a lényege a Radó féle faértékszámításnak, ami EU-s szinten elfogadott. A települési vagyonnak a zöldvagyon részét Z-adatlapon tartják számon, ennek egyik eleme a fás területek mennyisége. Az objektum jellegű fáknak is meghatározható az értéke, és ennek az a lényege, hogy nemcsak darabszámban, hanem pénzben is számon tarthatjuk. Ha sérül a fa lehet, hogy darabszámban nem változik, de értékét tekintve igen. Az elv megvan, sok helyen bekerül a szabályozásba, de nagyon kevés esetben alkalmazzák. Ennek oka éppen az adatbázis, a fakataszter hiánya.Ha a favédelmi előírások bekerülnek a helyi szabályozásba, akkor viszont alkalmazhatók is, károsítás esetén pénzben szankcionálhatók. Azt kell látni, hogy ha nem nevesítjük a károkat, azt akkor is áttételesen megfizetjük. Márpedig jelentős összeget költünk a fákkal kapcsolatos feladatokra.

 

Csodás kertem: Hogyan látod Kaposvár zöldfelületeit most és a jövőben?

 

Remeczki Rita: Nagyon jó adottságaink vannak. Ha kívülálló szemével nézzük,akkor is ezt hallom,több ismerőstől is, aki Kaposváron jár, sőt, fákkal foglalkozó szakemberektől is, hogy  az az összbenyomás, hogy rengeteg a zöld.  Igaz, hogy Virágos Kaposvárnak hívják, de egyre inkább  Zöld Kaposvár  lesz, az idős fasorok miatt. Ennek sajnos a hátulütője is megvan, mert ezek az idős fasorok egyszerre kezdenek majd összeomlani, egyre több fenntartási problémát okoznak. A hosszútávú gondolkodás főként a fák esetében megkerülhetetlen. A fák számára élhetetlen kis szigetek, zöldsávok nagy lehetőség a virágos cserjék, évelő felületek kialakítására, amik ha elaprózódva is, de összességében jelentős mennyiségű zöldfelület. Én ebben látom a jövőbeli lehetőséget, ezek hasznosításában elől tudnánk járni és a Virágos Kaposvár névhez méltó lenne. A töröcskei kertészet pedig jó alapot tudna szolgálni ezeknek a növényeknek a pótlásában. Egy jól összeválogatott kiültetés nagyon látványos egész évben, takarja a felszínt, és biodiverz élőhely, táplálkozóhely akár, egy kiégett fűhöz képest jelentősen értékesebb és esztétikusabb felület. Igaz a létrehozásához és a fenntartásához szükséges szaktudás is sokkal nagyobb.

 

Csodás kertem: Kertész füllel nagyon izgalmas dolgok lehetnének ezek….A nagy, idős fákra visszatérve, beszéltük, hogy a  közmű miatt nem biztos, hogy mehetnek a helyükre ugyanolyan nagy fák. Van erre már terv, hogyan lesznek kiváltva, fokozatosan, vagy egyszerre?

 

Remeczki Rita: Biztos nem lehet egyszerre, csak fokozatosan lehet.Az idős fák nagyon jelentős ökológiai értéket képviselnek, még ha betegek, sérültek is. Ráadásul nagyon jelentős költségekkel jár a fasorok cseréje.

 

Csodás kertem: Említetted, hogy jönnek lakossági kérések, hogy vágják ki a házuk előtt levő fát, mert szemetel, de olyan is, hogy az egész utcában cseréljék le őket, mert szemetelnek. Mit kezd egy ilyen kéréssel a főkertész?

 

Remeczki Rita: Abban hiszek, hogy elkezdem a kályhától magyarázni,tehát nemcsak rövid választ adok, hanem tágabb kontextusba helyezem a dolgot. Muszáj elmondani a fák szempontjait is. Többségében azt látom, hogy a hosszabb magyarázatokra van igény és fogadókészség.

 

Csodás kertem: Meg lehet győzni embereket arról, hogy az, hogy szemetel a fa, az nem indok, és ezt el kell fogadjuk?

 

Remeczki Rita: Azt kell elfogadni, és én erre helyezem a hangsúlyt, hogy a zöldfelület az közösségi érdek. Most vannak divatszavak, tízévenként jön egy-egy újhullám.  Ezek egymásra rétegződő szemléletek,nem mondanak ellent egymásnak, csak új szempontokat hangsúlyoznak. Most az ökoszisztéma szolgáltatás egy kulcsszó. És itt főként a fákról van szó egy városi zöldfelületnél, hiszen nagyon domináns a fáknak a szerepe. Ez egy olyan közösségi érdek, ami mellett eltörpül a fenntartási gond. Itt is bejön a közösségi részvétel, hiszen közösséget kell vállalni ennek az eltűrésében is. Én is tisztítom a csatornámat, elsöpröm a lehullott lombot, résztveszek a feladatokban.

Be kell hozni egy általánosabb szintű közérdeket a gondolkodásba, hiszen nem lehet minden személynek külön kedvezni. Van aki azt szeretné, hogy árnyékos legyen az utca, van aki azt, hogy napfényes, van aki a kis virágos fákat szereti, van aki a hatalmas fasorokat védi. Én szívesen meghallgatom a lakosok szempontjait, mert sokszor lehet olyan, amire nem gondolok. Ugyanakkor az a jó, ha kölcsönösen el tudjuk fogadni egymás érveit.

 

Csodás kertem: Kaposvár valóban zöld város. Viszont régóta mondják,többé-kevésbé készülünk rá, és az idei év rendesen az orrunkra koppintott, nem mehetünk el szó nélkül a klímaváltozás mellett.És itt nemcsak a fákra gondolok, hanem a beültetésekre a városban,amiknek  a gondozása rengeteg pénzbe kerül.  Van-e valami elgondolás arra, hogy a klímaváltozás kapcsán Kaposvár hogyan fog lépni? Hogyan lehet az elsők között abban, hogy igenis mutassa azt, mennyire fontos a klímaváltozást lekövetni, hogy ne csak zöld város legyen bármi áron, hanem olyan növényeket telepítsen, olyan virágágyásokat, olyan kiültetéseket csináljon, ami minimális költséggel jár majd fenntartás szintjén.

 

Remeczki Rita: Megválaszoltad. Muszáj ezen gondolkodni. Ez egy elv, egy szemlélet, amit bele kell valamilyen szinten integrálni akára szabályozásba,akár a napi működésünkbe,  a beruházásokba, a közbeszerzéseknek a tartalmába. Ez már nemcsak divat, ez kényszerűség. Például az öntözés: nem lehet öntözni többszáz helyszínen 3 hónapon keresztül, amíg tart ez az őrült hőség. Nincs más, mint ezeket a technikákat alkalmazni, hogy takarni a növények tövét, visszajuttatni a tápanyagot. Egyelőre öntözőzsákokat helyeztünk ki, de ezek feltöltése is nagyon energia igényes (munkaerők, benzin, ivóvíz), csak a fiatal ültetéseknél célszerű.

Vagy példának okáért miért is szedjük össze a lehullott lombot?  Főként esztétikai okokból. És itt zöldfelületről beszélek, mert nyilván az útfelület az más, de zöldfelületről is összeszedjük, mert rendezetlen, pedig a lomb tápanyag. Összeszedjük, elszállítjuk, kezeljük, és jobb esetben visszaszállítjuk, kijuttatjuk. Ebben szemléletváltásra lenne szükség. Leginkább a szállítást kellene lecsökkenteni ebben a folyamatban.

Esztétikai dolgokon vitatkozhatunk, de települési szinten inkább a fenntarthatóságban kell gondolkodni.

Ettől függetlenül azt sem gondolom, hogy  mindenütt extenzíven kell a parkjainkat fenntartani.

Nagyon szeretem például a Berzsenyi parkot, ami egy intenzíven fenntartott történeti kert.  A történeti kertek amúgy is a szívügyem, sokat dolgoztam műemléki környezetekben tervezőként, nagyon büszke vagyok arra a könyvre, amiben 150 hazai történeti kertre hívjuk fel a figyelmet. A Berzsenyi park nyugodtan bekerülhetne ebbe a kötetbe. Szeretem a szintén intenzíven fenntartott Okos parkot, főként azért, mert  behoztak oda egy nagy vízfelületet. Az Okos park területe  potenciálisan egy olyan beruházási terület, ahova ha fölhúztak volna egy társasházat, az nyilván anyagi szempontból jobban megérte volna.  Ezért is nyerte el Kaposvár  a Green City-t, mert amikor pályáztunk rá 2021-ben, ezeket a szempontokat  domborítottuk ki, hogy a város gyakorlatilag terület rehabilitációt csinált ezzel a parkkal. Ahol nemcsak fákat ültetett, hanem egy majd  800 négyzetméteres tavat hozott létre, ami önfenntartó, tele van növénnyel, állattal. Nagyon jó tervezők álmodták meg, akik alkalmat adtak arra, hogy a gyerekek megfigyelhetik a vízi életet,megjelent a természet a belvárosban. Aztán imádom a Csert, ami egy városi parkerdő, teljesen más lépték. Ezek a parkok stílusbeli különbségekre példák. Mint ahogy egy növénykiültetésnél is, ha a biodiverzitást hangsúlyozzuk más lesz a stílusa egy egynyári szalagágyhoz képest, de alapvetően egy virágágy, zöldfelületi szempontból. Különböző stílusú és funkciójú parkok, de ettől függetlenül mindegyikben zöldhulladék keletkezik, és mindegyik tápanyag utánpótlást igényel.

 

Csodás kertem: Beszéltél arról, hogy  a lehullott lomb zöldfelületről való összeszedésénél kéne némi szemléletváltás. Például a lomb  komposztálásán gondolkodik a város? Olcsóbb és környezettudatosabb is

 

Remeczki Rita: Igen, gondolkodik. Egy lakossági kommunikációra szükség van előtte, mert nyilván egy komposztáló nem szép, esetleg nem illatos.  Első lépésként afelé mentünk el, hogy kivisszük a zöldhulladékot a töröcskei telepre, ott feldolgozzuk, egy részét helyben komposztáljuk, másik részéből mulcsot készítünk és visszavisszük takarásnak. Az lenne a tökéletes, ha nem kellene elszállítani. A szállítás rengetegbe kerül, sok idő és még környezetszennyező is.

A Várparkot például  tökéletes helyszínnek találom arra, hogy kicsit extenzívebb fenntartású legyen, hiszen nincsenek közel házak, mögötte ott a vasút. Az a park elsőként képviselhetné ezt a szemléletet. Ha sikerül a gyepfelületei egy részét átalakítani vadvirágos rétté, akkor a lekerülő kaszálék mennyisége lecsökken, a komposztálók fel tudják venni a közeli belvárosi parkok zöldhulladékát is. De a nagy összefüggő lakótelepi zöldfelületek eldugottabb részei is alkalmasak lennének erre.

 

Csodás kertem: Mit tehet a polgár? Milyen lehetőségei vannak egyrészt, másrészt szerinted miben lenne jó változtatni?

 

Remeczki Rita: Egyrészt van a közterületkarbantartási rendelet, ami szabályozza , hogy az utcafrontod előtti közterület fenntartási feladatai meddig terjednek, és mik azok. Elvileg ültetni sem  ültethetnél akármit, hiszen  a lakó nem látja a közmű helyzetét, van-e fásítási terv vagy elképzelés és az illeszkedik-e azzal amit csinálni szeretne.  Sok esetben találkozunk olyannal, hogy még kicsi fenyőfát kiültetnek a lakótelepen, majd 10 év múlva problémákat okoz, mert közel van a homlokzathoz és akkor annak a költsége, feladata már ránk hárul, nálunk csapódik le. Minél kijjebb megyünk a városias részből, ez egyre lazább, de a belvárosi részek környékén vannak kötöttségek. Ez a szabályozási része.

Amiben szeretnék változást, az inkább szemléletbeli, ha erősödne egyfajta közös felelősségvállalás gondolata is. Látni azt, hogy az én érdekem is, hogy értem is van az a fa, és hogy ennek érdekében tenni is lehet, ezen jó lenne változtatni.Például ha látom, hogy szenved egy fa, ami a házam előtt van, akkor nem biztos, hogy az a célravezető megoldás, hogy írok a szenvedő fáról és megvárom, amíg kiszárad.

Sok dolog van, amitől bizakodó vagyok. Azt látom a várost járva, hogy friss ültetésű fákhoz virágokat ültetnek, gondozzák, öntözik, szinte meghatódom. Ilyenre is van példa, nem is egy. Nagyon szeretem a lakótelepek kis virágoskertjeit felfedezni. Azok a kezdeményezések is fantasztikusak, amivel megkeresnek minket, hogy növényeket adományoznának. Vagy örökbe fogadnának zöldfelületeket. Vagy miyawakit (minierdőt) szeretnének létrehozni, Te ebben nagyon aktív szereplő vagy Petra! Én ebben látom a jövőt. Ezek pozitív erők.

 

Csodás kertem: Nagyon szívesen veszek részt akár az együttgondolkodásban, akár megvalósításban, és én is azt látom, hogy nem mindig könnyű. Valóban nagyon sokat számít a kommunikáció, hogy segítsen a szemléletváltásban,  mert a  polgár azt fogja mondani, hogy ez nem az én dolgom, hiszen erre is megy az adóm, vagy egyszerűen nem is jutnak el hozzá bizonyos információk.  Ezért kellene kommunikálni ezt a fajta felelősségvállalást, amit az előbb mondtál.

Hogy tovább menjünk, mi a véleményed arról, hogy legalább parkokba ne többször iskolázott fák legyenek ültetve, hanem esetleg kisebb méretekben ültessenek, visszatérve a csak őszi telepítésekre?

 

Remeczki Rita: Fasorokban előírás és fontos is, hogy többször iskolázott sorfa minőségű legyen, mert fontos, hogy a fa az űrszelvénybe ne lógjon bele. Kerékpárutaknál 2,5m magasságig biztosítani kell a szabad űrszelvényt, utaknál 4,5m magasságig. De parkoknál más a helyzet. Én imádom a bokorfákat, parkfákat, ott nem szükséges sorfákat ültetni. Ez is egyfajta esztétikai dolog, hiszen sokkal sokszínűbb a beültetés formailag is.Kisebb fák is ültethetők parkokba, de mindenképpen faiskolai kategóriákban lehet csak gondolkodni, közterületi ültetések követelményeit szabványok is rögzítik.

 

Csodás kertem: Megannyi körülmény, amire egy átlagember nem gondolJ  Növényválasztással kapcsolatban: azt beszéltük, hogy muszáj lekövetni a klímaváltozást. Mennyire van könnyű helyzetben a főkertész, ha ezt fák tekintetében szeretné lekövetni? Mennyire merjük beismerni azt, hogy nem csak őshonos fákat szabad ültetni? Tudom, kényes a téma, bár ha mi nem ismerjük be, akkor majd beismerik a klíma miatt maguk a fák…

 

Remeczki Rita: Elég belegondolni, hogy melyek az őshonos fáink. 2 000 évvel ezelőtti növényfajokról beszélünk, tehát nem azt jelenti, hogy ezt a városi klímát legjobban bíró növények. Azt is el szokták felejteni, hogy bizonyos növények csak az ország egyes tájain őshonosok, vagy ha zonalitásban nézzük, akkor bizonyos tengerszint magasság felett, lásd bükk. Vagy gondoljunk a méretekre, mint például a tölgy. Gigantikus méreteket ölt, nem véletlen erdőalkotó fafaj, nem az extra szélsőséges városi klímába, egy keskeny zöldsávba valók, nem ez a természetes életterük. Viszont vannak kertészeti változataik, amikkel lehet számolni. Én ezek használatára törekszem. Ahol viszont adottak a feltételek, mindenképpen előtérbe kerül a honos növények alkalmazására, főként nagyobb parkokban, parkerdőkben, tájfásításokkor, külterületeken.

Most, hogy a növényeket leginkább fenntartási szempontból kell néznem, vagy egy favizsgálat, szakvélemény során, fokozottan látom a sok szenvedő, megcsonkított, sérült, lehetetlen helyre bekényszerített növényt, amitől elvárjuk, hogy pompázzon, és minden általunk létrehozott szabálynak feleljen meg.

Nagyon fontos elmondani, hogy a város nem természetes élőhely, hanem mesterségesen létrehozott lakóhely, és ebben a zöldfelület kiegészítő elem, egy szolgáltató, a mi komfortérzetünk javítása érdekében.  Ezért is szeretem a zöldközmű kifejezést. A fák szempontjából viszont nagyon rossz, a fák részéről nagyon nagy tűrőképességet igényel. Ezért törekednünk kell arra, hogy megfelelő helyre megfelelő növényfaj kerüljön, és folyamatában biztosítsuk a fennmaradásához szükséges feltételeket. A városi zöldfelületeket ezért más szempontok szerint kell nézni, értékelni és fenntartani, nem úgy, mint egy nemzeti parkot.

 

Csodás kertem: Örökzöld nagyon kevés van a városban. Fog ez változni esetleg, pont a klímaváltozás miatt esetleg?

Remeczki Rita: Parkokban tudom őket elképzelni, kontraszt elemként szépen mutatnak. Bár éppen a tiszafa tágtűrésű, őshonos, jól metszhető, hatalmas fává tud nőni, de akár oszlopszerű is lehet, vagy sövény, gömb formára nyírt, jól és gyorsan regenerálódik, nagyon szép a lombozata, alig gyantázik stb. Egyetlen egy hibája van, hogy mérgező, ezért közterületre nem igazán tehető.

Csodás kertem: Iskolakertek és/vagy közösségi kertek létrehozása szóba kerülhet Kaposváron? Ha például egy civil ilyent feldob, akkor a város erre mennyire fogékony?

Remeczki Rita: Szerintem közösségi dolognak mindenképpen, hogy szociológiai fogalommal éljek, alulról jövőnek kell lennie. Közösségi igénynek kell létrehoznia ahhoz, hogy életképes, fenntartható maradjon. Az viszont nagyon fontos, hogy bizalommal forduljanak akár hozzám is, és érezzék, hogy van rá fogadókészség, nagyon szívesen részt vennék benne, de én magam nem fogok indítani ilyen kezdeményezést, de szívesen támogatom. Örülök, hogy vannak aktív emberek, csoportok a városban, akik a zöldfelületek felé is fordulnak, abban gondolkodnak. A részvételi tervezést viszont fontosnak tartom, leginkább a kölcsönös ismeretátadás, a bevonódás miatt.

Iskolák esetében az intézmény vezetője nyugodtan megkereshet, ha van rá igény, szívesen segítek. Én is az általános iskolám iskolakertje miatt lettem tájépítész. Volt egy feladat, hogy tervezzük meg a kertet. Akkor rácsodálkoztam, hogy lehet ilyet is, és nagyon tetszett a feladat, teljesen belemerültem.Ezért is kiemelten fontosnak tartanám az ismeretterjesztést a gyakorlaton keresztül. Például helytörténeti szempontból a parkokat, zöldfelületi elemeket megismerni, vagy művészettörténeti szempontból egy kertet kielemezni, vagy fokozni a dísznövények ismeretét, tenni a növényvakság ellen.

Van egy olyan vágyam, hogy gyerekek terveznek egy színmintát, kiültetésre. Aki a legszebbet tervezi, azt megvalósítanánk egynyári virágokból, amikor beszerezhetőek ezek a növények. Ez több szempontból is pozitív lehetne, a gyerekek szempontjából, hogy érdemes csinálni, gondolkodni rajta, hiszen ő személy szerint is beleszólhat a városi zöldfelületek kinézetébe. Látná gyakorlatban, hogyan valósul meg egy virágágy, másrészt design, kreativitás szempontjából tanulságos lenne, hiszen a növények, nemcsak mint biológiai elemek funkcionálnak, hanem esztétikailag is élményt nyújtanak.

 

Csodás kertem: Nagyon köszönöm Remeczki Ritának ezt a beszélgetést, nekem nagyon sokat nyújtott, és szerintem nemcsak nekem. Legyen ez egy Kaposvár zöldterületeiről szóló sorozat első része, hiszen tényleg annyi szép park és közterület van a városban, érdemes róluk egyenként is beszélni, bemutatni őket.

 

 

Tanulmányok

 

2020-202                        Szent István Egyetem Favizsgáló és faápoló szakmérnök_ minősített favizsgáló

2018-               Budapesti Műszaki Egyetem Műemlékvédelmi szakmérnökképzés

2002-2008       ELTE – Szociológia Szak, Településszociológia és humánökológia szakirány               

2002 –től         Magyar Építész Kamarai tagja /Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara

1991-1999       Szent István Egyetem - Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar,  

                        Tájrendezés-, területfejlesztés tanszék („C” szakirány) _ okl. tájépítészmérnök

       

Munkahelyek

 

2021-              Kaposvári Városüzemeltetési Nonprofit Kft. (városi főkertész)

2009-               open air design kft. (tulajdonos, felelős tájépítész tervező)

2013-2015       Nemzeti Sportközpontok (tájépítész műterem vezető)

2011-2013       Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat /

Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ (tájépítész felelőstervező)

2000 – 2009    GartenStudio Kft. (tájépítész tervező)

1994-1996       Állami Műemlékvédelmi és Restaurálási Központ (szerkesztő, rajzoló)